Braszlav (Braslaw)
Braszlav (Браслаў, oroszul Браслав, litván nyelven Breslauja) város Fehéroroszországban, a Vicebszki terület nyugati részén, a litván és a lett határ közelében, a Braszlavi járás székhelye. 2006-ban becsült népessége 12,6 ezer fő volt. Polacktól 123 km-re nyugatra fekszik, a Braszlavi-tóvidéken, a Drivjati-tó északi partján. 1995 óta a Braszlavi-tavak Nemzeti Park központja.
Első írásos említése 1065-ből származik, ekkoriban a Polocki Nagyfejedelemség része volt. 1244-ben közelében zajlott le a braszlavi csata. A 14. században már erődítmény is állt itt, melyet 1413-ban a Német Lovagrend ostromolt. A vár romjai csak a 18. századra tűntek el. 1500-ban kapott városi jogokat. 1515-ben Novgorod és Pszkov hadai harcoltak itt a litván nagyfejedelem harcosaival. 1661-ben az oroszok csaknem teljesen elpusztították. 1793–1795 között vajdasági székhely volt, majd 1795-ben Oroszországhoz csatolták. 1794-ben Tadeusz Kościuszko felkelői harcoltak itt a cár csapataival, akik ismét felégették a várost. A lakosság részt vett az 1831-es és az 1863-as felkelésekben is. 1919-ben a helyi parasztok felkeltek a szovjethatalom ellen. 1919–1939 között Lengyelország Wiłnói vajdaságának járási (powiat) székhelye volt. 1939 szeptemberében a BSZSZK-hoz csatolták, majd 1940-ben ismét járási (rajon) székhely lett. 1941. június 27. – 1944. július 6. között német megszállás alatt volt. 1969-ben 5 ezer lakosa volt.
Első írásos említése 1065-ből származik, ekkoriban a Polocki Nagyfejedelemség része volt. 1244-ben közelében zajlott le a braszlavi csata. A 14. században már erődítmény is állt itt, melyet 1413-ban a Német Lovagrend ostromolt. A vár romjai csak a 18. századra tűntek el. 1500-ban kapott városi jogokat. 1515-ben Novgorod és Pszkov hadai harcoltak itt a litván nagyfejedelem harcosaival. 1661-ben az oroszok csaknem teljesen elpusztították. 1793–1795 között vajdasági székhely volt, majd 1795-ben Oroszországhoz csatolták. 1794-ben Tadeusz Kościuszko felkelői harcoltak itt a cár csapataival, akik ismét felégették a várost. A lakosság részt vett az 1831-es és az 1863-as felkelésekben is. 1919-ben a helyi parasztok felkeltek a szovjethatalom ellen. 1919–1939 között Lengyelország Wiłnói vajdaságának járási (powiat) székhelye volt. 1939 szeptemberében a BSZSZK-hoz csatolták, majd 1940-ben ismét járási (rajon) székhely lett. 1941. június 27. – 1944. július 6. között német megszállás alatt volt. 1969-ben 5 ezer lakosa volt.
Térkép - Braszlav (Braslaw)
Térkép
Ország - Fehéroroszország
 |
 |
| Fehéroroszország zászlaja | |
1991-ig a Szovjetunió tagállama volt. A Szovjetunió felbomlása után elnyerte függetlenségét. 1994-ben az első és egyetlen szabad választáson Aljakszandr Lukasenka lett az ország elnöke, mely pozíciót azóta is betölti. Lukasenka Fehéroroszországban tekintélyelvű, diktatórikus rendszert épített ki. A választások nem szabadok és nem tisztességesek, a rendszer ellenfeleit elnyomják vagy bebörtönözik, a média pedig nem szabad. A 2020-as választást követően komoly tüntetéshullám kezdődött az országban, melynek során sokakat bebörtönöztek. Fehéroroszország az egyetlen európai ország, ahol hivatalosan alkalmazzák a halálbüntetést.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| BYN | Belarusz rubel (Belarusian ruble) | Br | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| BE | Belarusz nyelv (Belarusian language) |
| RU | Orosz nyelv (Russian language) |